December - 2014
H K S C P S V
01
02 03 04 05 06 07
08 09 10 11 12 13 14
15 16 17 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31  
hétfõ, 2014. december 01.
13:00 - Meghívó Deák Edit doktori disszertációjának nyilvános vitájára (Élelmiszertudományi Doktori Iskola)
A Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Doktori Iskolája meghívja Önt DEÁK EDIT „Adalékolási eljárással végrehajtott LC-ESI-MS vizsgálatok kifejlesztése és kritikai értéke...

A Budai Arborétum

A főváros közepén az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi az Élelmiszertudományi, Kertészettudományi és Tájépítészeti Karok székhelyét. A Budai Arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi, Somlói és Szüret utca között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. Az Arborétum jelenlegi területét jelentő terséget valaha szőlőskertek borították, melyek a múlt század végén bekövetkezett filoxéravész során pusztultak ki. A szőlőtermesztés legnagyobb kártevőjének pusztítása előtt néhány évtizeddel, a Bach-korszak idején itt hozta létre kertészképző iskoláját Entz Ferenc, az 1848-as szabadságharc honvédorvosa.

Az Arborétum feladatai

Az Arborétum elsődleges feladata, hogy bemutató kertként szolgáljon a Dísznövénytermesztés és dendrológia tantárgy-csoport "kertészeti dendrológia", "évelő dísznövények" és "egynyári dísznövények" témáinak oktatásához. Megtalálható itt ezért csaknem minden olyan fásszárú és évelő lágyszárú faj és fajta, ami hazánkban forgalomban van. A terület változatos mikroklimatikus adottságaival és az öntözés lehetőségeivel megfelelő termőhelyet nyújt az eltérő igényű növények számára is. Csupán néhány, speciális igényű faj hiányzik, mint a mészkerülő Calluna vulgaris, Cytisus scoparius vagy Rhododendron fajok.

A másik fontos feladat a honosítás. A hazánkba újonnan bekerülő fásszárú dísznövények többek között ebben az arborétumban kerülnek kipróbálásra, majd - kedvező eredmény esetén - előzetes elszaporításra és szélesebb körű elterjesztésre. Erre a terület éghajlati és talaj-adottságainál fogva kiválóan alkalmas. Általában elmondhatjuk, hogy amelyik növény itt jól érzi magát, az az ország bármely részén sikerrel telepíthető, és a nagyvárosok szennyezett levegőjét is elég jól elviseli. (Kivételt képeznek a Ménesi úti támfal alá, valamint a K-porta melletti védett beszögellésbe ültetett melegigényes fajok, melyek megmaradásukat csak a különlegesen kedvező mikroklímának köszönhetik.)

A harmadik feladat a hazai dendrológiai szelekciós munka bemutatása. Ilyenek például a Tilia tomentosa, Juniperus communis, Fraxinus ornus klónok, a Sorbus fajtagyűjtemény, a Chamaecyparis lawsoniana és a Prunus laurocerasus hazánkban nemesített fajtái, vagy a Magyar Gyula által a XX. század elején nemesített Lonicera × tellmanniana.

Az Arborétum története

Területi adatok, éghajlati és talajviszonyok

Az arborétum kiemelkedő dendrológiai értékei

A Budai Arborétum önálló honlapja

Utolsó frissítés: 2014.11.03.